Alacsony energiaigényű épületek

Néhány elnevezés, amely egyre gyakrabban szóba kerül, hogyan is értelmezzük:

Autonóm ház

Az elnevezés ennél az épülettípusnál nem az energia fogyasztás mértékére utal, hanem arra, hogy az épület a hagyományos közművektől függetlenül üzemel, víz és energia területén önellátó. Saját kúttal, saját szennyvíztisztító rendszerrel működik. Energia ellátása hazánk területén napelemmel, és/vagy szélgenerátorral, továbbá az ellátás folyamatossága miatt egy aggregáttal biztosítható. Az ilyen energiatermelő rendszereket nevezik „sziget” üzemmódúnak is, mivel nem állnak kapcsolatban az áramszolgáltató hálózattal.

Passzív ház

A darmstadti Passivhaus Institut által kifejlesztett rendkívül energia hatékony épülettípus. Négyzetméterenkénti fűtési energiaigénye 15 kWh/m2év, emiatt nevezik még 1,5 literes háznak is, mivel ez az energiamennyiség másfél liter fűtőolajból nyerhető. Elfogadott meghatározás még a négyzetméterenkénti fűtési teljesítményigény is, amely maximum 10W lehet. Ha ez az érték teljesül, akkor az épület kifűthető a szellőztető levegő után fűtésével, ebben az esetben nem épül ki hagyományos értelemben vett fűtési rendszer.

A rendkívül alacsony fűtési igény hazánk területén kizárólag hővisszanyerős szellőztetőgéppel érhető el. A kontrollálatlan légáramlások minimalizálásának érdekében a passzívházakat Blower-door tesztnek vetik alá. Azt vizsgálják, hogy 50 Pa nyomáskülönbségnél az épület „légáteresztése” maximum a teljes térfogat 60%-a lehet.

Még egy paramétert kell teljesíteni egy minősített passzívháznak, a primerenergia fogyasztása nem lehet több, mint 120 kWh/m2év. Ez az érték villamos energiára alapozott fűtéssel és melegvíz előállítással nem tartható.
Az épület fűtési energiaigényének jelentős hányadát a belső hőfejlődések megőrzésével, és a passzív napenergia hasznosítással biztosítja. Magyarországon egy minősített passzívházban a fűtési idény mindössze 3 hónapos, december elejétől február végéig tart.

Zéróenergia-ház

Ha egy épületet annyi napelemmel szerelünk fel, amennyi fedezi az egész éves energia szükségletét, akkor zéróenergia-házról beszélünk, feltéve, hogy a fűtés és melegvíz előállítás is villamos energia alapú. Ma már az áramszolgáltatókkal köthető éves szaldó elszámolású szerződés, így a nyáron visszatáplált villamos energiát télen visszavételezhetjük. Más megújuló energiaforrás is igénybe vehető, külterületen a saját erdőben megtermelt fával is előállítható a hőenergia igény.
Természetesen az épület energiafogyasztásának a minimalizálása elérhetőbb beruházássá szelídíti a zéró energiaszint elérését, egy passzívház jó alapja lehet ezen cél megvalósításának.

Aktív ház

A zéróenergia-ház napelemeinek túlméretezésével az épület fogyasztását meghaladó energiamennyiséget állíthatunk elő. Így az épület éves szinten „mikro erőműként” is definiálható, a többlet villamos energiát a környezetében lévő egyéb fogyasztók hasznosítják. A többletáram átvételi ára jelenleg igen alacsony, a saját erőműben való vállalkozás még nem rentábilis.

Nem is kérdés manapság, hogy építkezéskor milyen energiafogyasztású épületet szeretne létesíteni az építtető, cél a rendelkezésre álló forrásból megfinanszírozható legtakarékosabb ház.

Jellemző módon – többen még emlékezhetnek erre – 1980 körül egy építkezésnél a leendő energiafogyasztás mértéke maximum az épület méreteivel került párhuzamba állításra. A beépítésre kerülő anyagok megválasztásakor szinte kizárólag az ár döntött, valamint az, hogy egyáltalán beszerezhető-e.

Ma merőben más helyzettel találjuk szembe magunkat. A bőség zavarával küzd az építkező, mind az építőanyagok és az épületgépészeti berendezések területén. Elérkezett a minőségi építkezés korszaka, pontosabban elérkezne, ha hagynánk. Jól mutatja az a tréfás definíció, miszerint „az alacsony energiaigényű épület az elrontott passzívház”.

A kijelentés valóságalapját jelzi az a találós kérdés is, melyik a leggyakrabban elhangzó mondat passzívház építkezésen?
„De hát ezt nem így szoktuk csinálni!” - mondja a kőműves mester….

Az építkezésekkel az a gond, hogy javító hatású tévesztések nincsenek, minden hiba gyengítő hatású, így a végeredmény még véletlenül sem lesz jobb a megcélzottnál, annál gyakrabban mélyen alulmúlja a vágyott színvonalat.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy a kitűzött minőséget és energetikai osztályt elérje leendő otthonunk?

A legelső, hogy tanulmányozzuk az Internetet, helyben van, olcsó információforrás, csak meg kell tanulni „szűrni”. Ma sincsen másként, mint régen a vásárban, minden kupec a saját lovát dicséri,csak be kell helyettesíteni a ló helyére a téglát, nyílászárót, hőszivattyút, és egyebeket. Nehéz anyagi érdekeltség nélküli tanácsadót találni, de nem lehetetlen.

Gyakran ereszkedik nagy sóhajjal a kanapéra nálunk az érdeklődő:
„Rengeteget olvastam az interneten, milyen gépészeti megoldást válasszak, de ma már nagyobb a zavar fejemben, mint az elején volt. Hogyan válasszak az 50 féle legtökéletesebb technológia közül?

A második, amit tehetünk, hogy olyan vállalkozót bízunk meg, akinek már legalább egyszer sikerült a vágyott végeredményt előállítani. Nézzünk meg korábban elkészült referenciahelyszíneket, ez a fáradtság lesz a legkifizetődőbb. Ne feledjék, egy ház 2-3 generáció kiszolgálására kell, hogy alkalmas legyen, tényleg súlyos döntéseket kell majd hozni építkezés előtt és közben.

Nem kötelező passzívházat építeni mindenkinek, sőt! Az építési telkek egy része nem jól „benapozott” , ezekre nem is lehet minősített passzívházat építeni. De ez ne szegje senki kedvét, legyen inkább egy újabb ok arra, hogy még nagyobb szigorral törekedjünk az elérhető maximumra. Hiszen energiafogyasztásban önellátó épületet egy viszonylagosan gyengébb, A+ energiaosztályú házból is létre lehet hozni.

Ne feledjük, a passzívház technológia a házépítés Forma 1-e, az itt kikísérletezett módszereket a hétköznapi építkezéseken is lehet használni, minden profi megoldás csak jobbá tehet egy újonnan épülő házat!

Egy pillanatra kanyarodjunk vissza a bevezető mondat második feléhez:
„…cél a rendelkezésre álló forrásból megfinanszírozható legtakarékosabb ház.”

Nagyon fontosnak gondoljuk, hogy egy viszonylag olcsó bekerülési költség okozta örömérzést hamar feledtetnek a következő évtizedekben érkező magas gáz és/vagy villanyszámlák!

Ezek a számlák nem kell, hogy meglepetést okozzanak a távoli jövőben, már az építési fázis előtt nagy pontossággal számítható, hogy milyen energiahordozó, mely választott készülékkel, mekkora költséget jelent majd Önnek!