Avagy: Mit hoz a kondenzáció, és mit hoz az új kazán elektronikája? Mi történik, ha a régi kazán kap egy korszerű vezérlést?
Ebben a tájékoztatóban nem az új építésű házak gázenergia-ellátásos fűtési rendszerével foglalkozunk. Ezeknél ugyanis nem kérdés, hogy a legkorszerűbb és leghatékonyabb kiépítés alapvető elvárás/követelmény, és ezekben az esetekben a járulékos költségek arányaiban közel azonosak egy hagyományos atmoszférikus kazán telepítésével.
Bevezetőként álljon itt két elrettentő példa az ígéretekből.
Forgalmazók:
„Akár 30% megtakarítás a füstgázokban levő rejtett hő felhasználásával! Érdemes kondenzációs kazánra váltani, mert jelentős energiamegtakarítás érhető el azonnal, a régi radiátorok megtartása mellett, pusztán a régi gázkazán cseréjével”
„Kondenzációs kazánok 40% megtakarítással!”
A gyártók azért ezeknél szerényebb, 15-25% megtakarítást „jósolnak”.
A gyakorlati tapasztalatok, vélemények és mérések szerint optimális esetben 10-25% megtakarítás érhető el.
Ha a fűtés egyébként a hagyományos 90/70 °C hőlépcsőre került kialakításra, meteorológiai statisztikai adatok alapján egy átlagosnak tekinthető fűtési szezon 30-40%-ában érhető el az a megtakarítás. Ez éves szinten 5-8% nyereséget jelent, amennyiben a fűtési rendszer változatlan marad.
Ha a ma hatályos nemzetközi és a magyar előírások szerint is ajánlott 75/65/20°C-ra méretezettek a radiátorok akkor jóval kedvezőbb az arány.
Ennél jobb arányt nagyobb radiátorokkal, vagy a meglévő fűtési rendszerünk felületi fűtéssel történő kiegészítésével érhetjük el. Amennyiben ez külső szerkezeti hőszigeteléssel párosul, akkor már van esély, hogy a kondenzációs kazángyártók (nem a forgalmazók) által megh
irdetett megtakarítás közelében legyünk.
Természetesen előfordulhat, hogy a kondenzációs kazánnal előállított alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízzel, a meglévő radiátorfelülettel is a kívánt helyiséghőmérsékletet biztosítani tudjuk (ez a ritkább eset).
Az is egyértelmű (a szakmában járatosak számára mindenképp), hogy nem feltétlenül a „kondenzációs” technológia hozza önmagában azt a megtakarítást, amit meghirdetnek a gyártók, hanem a korszerű automata vezérléstechnika, az új típusú égőfejek, a láng moduláció, az igen hatékony hőcserélők (kazántestek). Ez azért lényeges szempont, mert a meglévő atmoszférikus kazán korszerűsítésénél éppen ezek alapján lehet közelíteni (de természetesen nem elérni) a hatékonyságot egy korszerű kondenzációs kazánéhoz.
A bekerülési költségek nem csekélyek. Az engedélyezések, szakvélemények, gázművek, kémény stb. legalább akkora (jó esetben nem több) kiadást eredményez, mint az új kazán ára.
A kondenzációs fűtési rendszer beruházásánál nemcsak a drágább készülék és annak járulékos kiadásai jelentenek többletköltséget, hanem a kondenzációs üzemmód minél teljesebb kihasználásához szükséges nagyobb fűtőtestek vagy a fűtési rendszer átalakítása is.
Így aztán a legkedvezőbb esetben is minimum 10 év a megtérülési idő, kedvezőtlen esetben elérheti a 25/30 évet.
Konklúzió: Rendszerint akkor érdemes kicserélni a gázkazánt, amikor elhasználódott, és már nem gazdaságos, vagy nem lehetséges a javítása.
A következő fejezetekben a lehetséges megoldásokról lesz szó, a már meglévő atmoszférikus kazánnal felépített fűtési rendszer korszerűsítése esetén.